Történelem- A Horthy-korszak első évei. Bethlen István konszolidációs politikája

 A mai anyagunk a tankönyv 144-148. oldalán, illetve digitálisan a https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_7/lecke_06_031 oldalon találjátok. Lent mellékeltem egy vázlatot a könnyebb tanulás érdekében.

Kérem a keresztrejtvény kivételével a másik 3 digitális feladat megoldását és visszaküldését.

Vázlat:

· 1920 június 4: Trianon - békekötés Magyarországgal az első világháború után 

  · területi veszteségek: Erdély, Bácska-Bánát, Dél Baranya;  Horvátország

                       Felvidék; Burgenland (Magyarország területének 2/3 részét elveszítette) Sopron a

                         „hűség” városa – népszavazás után Magyarország mellett dönt

  · általános hadkötelezettség megszüntetése, hadsereg maximálása (35000 fő)

  · páncélos és légi haderő tilalma

  · jóvátételi kötelezettségek

  · A Horthy rendszer megszilárdulása ( kormányzóvá választják 1920. 03.01.-1944. 10.15.) - gr Teleki Pál (1920-21), gr Bethlen István (1921-31) miniszterelnökök

  ·politikai stabilizáló 

                                    · IV Károly királ visszatérési kísérleteinek megakadályozása

                                    · parlamentáris demokrácia, többpártrendszer (de Horthy a legfelsőbb „hadúr”)

                                    · fehérterror megfékezése, különítmények feloszlatása

                                    · erős Egységes Párt létrehozása – új választási törvény (nyílt szavazás vidéken)

                                    · Nagyatádi földreform – földosztás (kisbirtokrendszer, ami a faluhoz köti a                                            parazstságot)

                                    · Bethlen-Peyer paktum: egyezség a Szociáldemokrata Párttal (MSZDP)            

                            · gazdasági stabilizáció

                                    · gazdasági nehézségek (belső piac szűkül, nyersanyag-lelőhelyek határon kívül                                gazdaság egyensúlya megbomlik a Monarchia bukásával, 

                                       kisantant államok ellenállása

                                    · Trianoni Magyarországon jó a közlekedés, posta;

                                    · mezőgazdaság fejlett, fő exportcikk gabona, élelmiszeripar

                                    · könnyűipar; vegyipar gyors fejlődése;

                                    · munkanélküliség csökkenése;

                                    · pénzügyi stabilizáció (új pénz: korona helyett pengő) külföldi kölcsönből